index.php
greg_fej1.gif


Utolsó frissítés: 2024.10.21.

Kalendárium

 

Béres György előadása a Társaság megalakulásának indítványozásakor

 

Kedves Kollegáim, Barátaim!

Mi hozott ma össze bennünket? Egy meghívó? A kíváncsiság? Nem a meghívó és nem is a kíváncsiság, hanem egy művészi, bensőséges, szárnyaló ének, a gregorián ének varázsa, szeretete.

Ez az ének a nyugati zenénk bölcsője. A szerzetesek és a hívek ebből az énekelt imából - mert ez a gregorián ének - merítettek erőt, és ezzel a szárnyaló énekkel dicsőítették a Teremtőjüket. Ez az ének inspirálta évszázadokon keresztül a komponistákat, és ezt az éneket próbálták elhallgattatni negyven éven keresztül a keleti országok kormányai. Tekintsünk vissza röviden erre a negyven évre, mert a múltunkra kell építenünk.

A magyar kormány 1950-ben - néhányat kivéve - feloszlatja a szerzetesházakat, csak öt szemináriumot engedélyez, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán megszünteti az Egyházzenei Tanszakot. Így egyházi vonalon sok helyen elhallgatott a gregorián éneklése és tanítása. Egyidejűleg megindult a nyári kántorképző tanfolyam Budapesten a Központi Szemináriumban, majd később több püspöki székhelyen, ahol a gregorián éneket is tanították.

Az utóbbi években továbbképző tanfolyam és egyházkarnagyi képzés indult el a Mátyás templomban a Magyar Püspöki Kar támogatásával. Pannonhalmán öt év alatt százötven egyházzenész vett részt a hatnapos gregorián tanfolyamon.

Több templomi énekkar tovább énekelte a gregoriánt a mise keretében. Sok helyen pedig bizony elhallgattak, mert nem volt kiképzett karnagy, aki szakmai tudásával és hozzáértésével lelkesíteni tudta volna énekeseit.

Nézzük meg most világi vonalon a gregorián helyzetét. Nagyon jól tudjuk, hogy a gregorián főleg dallamkincsével és zenei formáival mennyire hatott a nyugati zene kialakulására. Sok énekkari művet nem is érthetünk meg és főleg nem is értelmezhetünk a gregorián ismerete nélkül, ezért a gregoriánnak szorosan hozzá kell tartoznia nem csak az egyházkarnagyok, hanem a világi és iskolai kórusok vezetőinek a képzéséhez. Ez a képzés negyven évig nem létezett. Ezért indítottam az említett tanfolyamokat, és ezért kezdeményezte Póczonyi Mária, hogy az idén a Fővárosi Pedagógiai Intézetben a zenepedagógusok egy éves gregorián kurzuson vehessenek részt. A havonta egy egész napos tanfolyamon hetvennyolcan vesznek részt, amiből láthatjuk a nagy érdeklődést. Többek között Dr. Nádasi Alfonz bencés atya is oktat itt.

A zenetudomány területén feltétlenül meg kell említenem a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete Dallamtörténeti Osztályának munkáját a gregorián területén. Rajeczky Benjámin ciszterci atya, Dobszay László, Szendrei Janka és mások feldolgozták dallamtörténeti szempontból Közép-Európa gregorián dialektusait a XII. századtól. Tudományos munkákban közölték, majd 1970 óta közel 30 hanglemezen sokat közülük meg is szólaltattak sajátos, egyéni éneklési módban. Középkelet-Európa országaiban Lengyelországon kívül csak Magyarországon jelentek meg gregorián lemezek.

E rövid összefoglalás után - ami nem adhatta vissza tökéletesen a helyzetet a gregorián területén - felmerül a kérdés, mit tehetünk a gregorián ének ápolásáért, műveléséért. Egyrészt láttuk a nagy hiányt a szakképzésben, másrészt az egyéni kezdeményezést. Ugyanakkor több egyházi kórus ellenszenvét az unalmas gregorián énekkel szemben, de az utóbbi tanfolyamok hallgatóinak nagy érdeklődését és lelkesedését is.

"Viribus unitis" - egységes erővel, igen csak egységes erővel tudunk tartós, az egész országra kiterjedő eredményt elérni.

Ezért indítványozom több zenepedagógus, egyházzenész, zenetörténész kollegámmal együtt a Gregorián Társaság magalapítását.

 

Budapest, 1990. október 26.                                                       Béres György