Miután 1990-ben megalakult a Gregorián Társaság, kézenfekvő volt, hogy célkitűzéseinek eléréséhez - a gregorián ének tanítása, terjesztése, a liturgiába való visszaemelése - szükség lesz egy együttesre is, amely a gyakorlatban is megvalósítja ezeket. Így alakult meg 1994-ban a Schola Gregoriana Budapestiensis Béres György, a Gregorián Társaság akkori elnökének vezetésével.

         A tagság énektanárokból és valamely zenei intézmény hallgatóiból tevődött össze. Így a próbák tulajdonképpen szakmai továbbképzést is jelentettek, mivel addig senki sem tanulta a régi, ezer évvel ezelőtti írásformák alapján énekelni a latin énekeket. Egyre inkább tapasztalhattuk azt is, hogy az egyszólamúságban sokkal fontosabb a homogén hangzás és a tökéletes együttgondolkodás, ez az éneklési mód határozottan kényesebb, mint a többszólamúság. Gyönyörű tapasztalat volt az is, hogy a gregorián énekléséhez igazi alázat szükséges, itt nincs lehetőség "önmegvalósításra". A szép együtthangzás kiépítésében sokat segített ifj. Sapszon Ferenc Kossuth- és Liszt-díjas karnagy, a schola tagja és szólistája.

        Az egyház ősi éneke minden keresztényé, így a Scholában evangélikus, református és görög katolikus is együtt imádkozik a római katolikussal e legemberibb nyelven, ami az ének, és e legszentebb hangokon, ami a gregorián.   

        A Schola Gregoriana Budapestiensis vidéken és Budapesten évente többször is vállal gregorián misén szolgálatot, illetve hangversenyen való fellépést. Így fordult meg már az ország sok városában és több alkalommal Bécsben és Pozsonyban és a Bárdos Lajos Zenei Hetek rendezvényein. 2010 óta fölvállalta, hogy megvalósítson egy országos programsorozatot "Élő gregorián - Hangzó Árpád-kor" címen, amelynek keretében gregorián szentmiséken és gregorián istentiszteleteken végez szolgálatot az ország legrégebbi templomaiban, ráirányítva a figyelmet a kereszténység egységére, valamint az európai és hazai kultúra ezeréves összekapcsolódására. A Váci Nemzetközi Gregorián Fesztiválok állandó résztvevője.

         Az első években kissé hányatott sorsunk volt: próbáltunk a Szent Gellért Plébánia egyik termében majd a Piarista Gimnáziumban. Az előbbi falak között történt a felkészülés az első nagy feladatra, amikor is 1995-ben hivatalos meghívottként felléptünk Bécsben, az AISCGre (A Gregorián Ének Kutatásának Nemzetközi Társasága) Kongresszusán.

         Kétévi rendszeres munka után, végre megvalósult igazi célunk. Dr. Kis Csongor akkori templomigazgató pártfogásának köszönhetően, 1996. október óta a Pesti Ferencesek templomában végzünk rendszeres szolgálatot, ahol - a nyári hónapok kivételével - minden kedden a 18³⁰-kor kezdődő szentmisén gregorián misét énekelünk a hívekkel közösen. Akkorra már összeszokott együttessé váltunk, meglehetősen nagy repertoárral a birtokunkban, nagy öröm volt számunkra, hogy szolgálatba léphetünk.

         Hogyan is zajlik egy ilyen keddi szolgálat? A schola a mise előtt egy bő órával kezdi a próbát, majd beöltözik az albába.Régebben kiosztottuk az Ordinárium kottáit a padokba, de most már ezeket is kivetítjük, akárcsak a latin nyelvű Proprium magyar fordításait, így megvalósulhat az együtt imádkozás. Rendezett bevonulás után a szentélyben állva,  a hívekkel együtt várjuk a mise kezdetét. A pappal és az asszisztenciával együtt térdet hajtunk, majd énekelni kezdjük az introitust. A szentmise változó részeinek megszólaltatása a schola feladata, a Kyriét és az Agnus Deit a schola és a gyülekezet váltakozó énekléssel hangoztatja, a Gloriát és a Sanctust mindenki énekli. Így megvalósul X Szent Pius pápa motu proprioja amely szerint: "Különösen pedig a nép használatába kell visszaállítani a gregorián éneket, hogy a hívek újra cselekvő részt vegyenek az egyházi ténykedésben úgy, mint hajdanán történt" Három ordinárium forog évente, szeptemberben a VIII-kal kezdünk, Adventben és Nagyböjtben a XVII, Karácsonyi és Húsvéti időben az I. gregorián misét énekeljük a hívekkel latinul. A schola énekei is latinul szólnak, de a communio zsoltárversei és a mise összes többi része magyarul hangzik el.

         Csodálatos ajándék ez a lehetőség mindnyájunknak, de ötünknek - akik a kezdetek óta részt veszünk ebben a liturgiában - különösen, mivel tapasztalhatjuk, ahogy évről-évre egyre szebben énekelnek velünk a rendszeresen erre a misére járók, és ahogy a gördülékeny, természetes éneklés áttevődik az akklamációkra és az énekelt Miatyánkra is. A gregorián ének ünnepélyességének hatására a misének egyre több részét énekelve végzi a celebráns pap is, mintegy méltóbbá téve a mise többi részét is, úgyhogy ezek a kedd esti misék mára ünnepi misévé fejlődtek.

         Hálát adunk az Úrnak, hogy a szent liturgiában dicsérhetjük Őt, és köszönetet mondunk a templomigazgató atyáknak, hogy támogatják ezt a vállalásunkat, amely időben összeköt múltat és jövőt, dimenzióban pedig a kereszténység öt (!!!) égtáját.

         A Schola Gregoriana Budapestinensis 2017-ben., a Magyar Kultúra Napján a Belváros-Lipótváros Kölcsey-díját vehette át a 20 éves kitartó szolgálatért, amit a Pesti Ferenceseknél végez minden kedden este.