index.php
greg_fej1.gif


Utolsó frissítés: 2017.08.16.

Tanulmányok



 

Beszámoló a Gregorián Ének Kutatásának Nemzetközi Társasága VI. Kongresszusáról

(Verona 1999. május 27-29.)

 

 

    Gregorián Ének Kutatásának Nemzetközi Társasága (Associazione Internazionale Studi di Canto Gregoriano, AISCGre) 1999. május 27-29-ig tartotta  Veronában  VI. Nemzetközi Kongresszusát. A kongresszus témája a Graduale Romanumnak a II. Vatikáni Zsinat rendelkezése szerinti újrakiadása a legrégibb kódexek alapján restituált dallamokkal. Miért van erre szükség? A Szent X. Piusz idején kiadott liturgikus énekeskönyveket (Kyriale 1905. Graduale 1908. Antiphonale 1912.) kiadó bizottság még nem volt felvértezve a gregorián paleográfiai azon eredményeivel, amelyek segítségével pontosan tudták volna olvasni a legősibb szövegtanúkat. Ezért későbbi századokból származó, biztosan értelmezhető, de már újabb zenei ízlést tükröző dallammódosulásokat is tartalmazó kódexekből vették át a dallamokat. A II. Vatikáni Zsinat viszont nyomatékosan előírja, hogy teljessé kell tenni "a gregorián énekeskönyvek hivatalos kiadását" és "gondoskodni kell a X. Szent Piusz-féle reform során már kiadott könyvek még alaposabb kritikai kiadásáról (editio magis critica) is." (Sacrosantum Concilium, 117. 1963. december  4.)

 

    Az ünnepélyes megnyitót követően a Solesmes-i apátság paleográfiai archívumának vezetője, az Études Gregoriennes c. folyóirat és az egyéb  solesmes-i kiadások főszerkesztője, Daniel Saulnier OSB tartott előadást a Graduale Romanum újabb kiadásának problematikájáról. Saulnier szerint a GR revíziója ma már sürgető követelmény. A századelő könyveinek újranyomása által továbböröklődne egy már tudományosan meghaladott dallami és előadási értelmezés. A revíziónak fel kell használnia az utóbbi évek azon tudományos eredményeit, amelyeket részint a gregorián szemiológia, részint a hangnemtani és formatani kutatások bocsátanak rendelkezésre. Előadásában áttekintette a revízió   főbb problémaköreit, amelyeket a továbbiakban más előadók részleteikben is kifejtettek.

 

    Felice Raimondi, a padovai egyetem liturgika professzora, az olasz püspöki kar liturgikai tanácsadója ismertette a GR történetét Guérangetól (az 1830-as években ő volt a Solesmes-i apátság virágzó liturgikus életének megteremtője és a gregoriánkutatás ösztönzője) 1974-ig, a GR legújabb, már a liturgikus év új beosztása szerint készült kiadásáig, de kitért a mise énekeskönyveinek tridentinum utáni kiadásaira is. Előadása a restaurációs feladat bonyolult voltát is érzékeltette, hiszen a különböző szaktudományok követelményeinek kielégítése mellett az Egyház nem feledkezhet meg a lelkipásztorkodás és a hittani újraértékelés szempontjáról sem. Szent X. Piusz irányelve - a dallamok visszaadása a legősibb szövegtanúk szerint, a liturgikus használat praktikus céljának szem előtt tartásával - az új kiadás készítésekor is aktuális.

 

    Délután J. B. Göschl, L. Koch, H. Rumphorst, D Saulnier, A. Schweitzer, S. Zippe táblázatokon mutatták be az egyes darabok restitúciójának munkafolyamatát, és annak eredményét, a restituált dallamot. A módszert az a munkacsoport fejlesztette ki, amely Godehard Joppich kezdeményezésére alakult 1977-ben Münsterschwarzach-ban, s amelyet 1984-ig Eugene Cardine solesmes-i bencés, a római Pontificio Istituto di Musica Sacra paleográfia professzora, a gregorián szemiológia tudományának megalapítója irányított. E csoportban dolgozott többek között Luigi Agustoni, Béres György, és többen a mosteni kongresszus előadói közül (Gösch,  Koch, Rumphorst, Fischer).

 

    A Kongresszus érdekes színfoltja volt az a hangverseny, amelyet a katedrálisban adott  Alberto Turco (a római Musica Sacra, valamint a milánói Pápai Ambrózián Egyházzenei Intézet gregorián tanára) férfi és női  szkólája - a Nova Schola Gregoriana, illetve az In Dulci Jubilo. Szárnyaló, legato énekük a szöveget értelmezve szólaltatta meg a gregorián dallamokat, amelyek előadását különösen érdekessé tette a két hangfaj, valamint a szkóla- és szólóének váltakozása.  A koncert darabjai egy téma körül csoportosultak: "In nomine Patris" (Az Atya nevében).  A tételek közben, hogy a figyelem még hatásosabban irányuljon az egyes darabok mondanivalójára, bibliai és irodalmi szemelvények hangzottak el egy férfi és egy női prózamondó előadóművész tolmácsolásában.

Alberto Turco - aki egyébként a Kongresszus főszervezője volt - "Húsvét-Nagyböjt és Karácsony-Advent" propriumának történetéről, Karlheinz Schlager pedig az Alleluiák kialakulásáról tartott előadást a második napon.

 

    A záró napon Ruppert Fischer OSB, a gregorián paleográfia egyik legkiválóbb szaktekintélye, Eugene Cardine egykori munkatársa, rendkívül érdekes előadásában bizonyította, hogy a legrégebbi diasztematikus (vonalrendszeres) kódexek nem-diatónikus dallamokat is tartalmaznak. Található bennük  pl. fisz és esz hang is, de a módosító jelet  a kulcs áthelyezésével a notátor kiküszöbölte. Vajon hogyan történhet ezeknek a dallamoknak a visszaállítása?

 

    Nino Albarosa a Kyriale-dallamok (mise ordinarium)  restituciós kérdéseiről tartott eszmefuttatást. Jogos véleménynek látszik az, hogy az ebben foglalt, általánosan ismert, népszerű dallamokat, nemkülönben egyes, ugyancsak népszerű neogregorián dallamokat meg kellene hagyni ma használatos formájukban.

 

    A dallamok visszaállításánál külön probléma a b és a h helyes megállapítása, tekintve, hogy a XI. századi kódexben még nem írtak módosítójelet, s ha ilyen található bennük, az szemmel láthatóan későbbi bejegyzés. A kérdés megoldásában segítségünkre lehetnek azok az eredmények, amelyekre egyes quilisma-fordulatok elemzésével jutottak a szaktudósok. Egy ilyen perdöntő quilisma-formulát  mutatott be Stephan Zippe előadása.

 

    Alexander Schweizer arról tartott általános ismertetést, hogy milyen internetes információk állnak rendelkezésre a gregoriánkutatásról, szkólákról, hangversenyekről és kurzusokról.

 

    A Kongresszust ünnepélyes szentmisével zártuk, amelyen öt szólistából alakult szkóla és a kongresszus résztvevői énekelték a mise énekeit a restituált dallamokból Johannes Berchmans Göschl, a Müncheni Zeneművészeti Főiskola professzora vezényletével.

 

    A Kongresszus 120 résztvevője számos európai országból (Olaszország, Németország, Ausztria, Hollandia, Belgium, Franciaország, valamint a skandináv és a balti államok), az Egyesült Államokból és Japánból érkezett. Magyarországot Béres György, a Gregorián Társaság elnöke és e sorok írója képviselte.

  Dr. Bohus Péter