index.php
greg_fej1.gif


Utolsó frissítés: 2020.11.14.

A Gregorián Társaság nemzetközi fesztiváljai




1. Fesztivál
           1998. június 25 - 28.
Iubilate Deo omnis terra!
Ujjong az Istennek az egész világ!




A Váci Nemzetközi Gregorián Fesztivál kiemelkedő eseménye volt a két szkóla koncert 1998. június 26-án és 27-én, amelyeken a külföldről érkezett szkólák bemutatták, hogyan interpretálják a közös római hagyomány tételeit, vagy nemzetük saját repertoárját. A hangversenyeken még inkább meggyőződhettünk a gregorián énekkincs formai és előadásbeli sokszínűségéről, mint a - Fesztivál gerincét adó - liturgikus alkalmakon. Valóban mély, igazi lelki élményt nyújtott mindkét bemutató koncert a nagy számú, s már összetételéból adódóan is különösen érzékeny, értő hallgatóságnak, kiknek így lehetőségük nyílt az interpretációs stílusok közvetlen összehasonlításá5a.

  A hangversenyeken öt ország hat szkólája lépett föl, s bár egyformán a gregorián szemiológia alapján készítették elő zenei anyagukat, tolmácsolásukban mégis jelentős különbségeket lehetett megfigyelni. Az első koncerten a szkólák a hivatalos kiadványokban föllelhető énekanyagból választották műsorukat, a második bemutatón nagyrészt a még kiadatlan, a legrégibb kódexekben található gregorián anyagból, illetve saját nemzetük hagyományából válogattak.
 

  A nagymúltú bécsi Hofburgkapelle szkólája (Ausztria) énekelt elsőként. Tagjai valamennyien gyermekkorukban a Wiener Sangerknaben kórusban énekeltek. A hiteles gregoriánénekléshez szükséges lelki ráhangolódást különböző kolostorokban töltött napokkal igyekeznek megteremteni. Rendszeres liturgikus szolgálatuk mellett sok hangversenyen, fesztiválon való közreműködésükkel és CD felvételeikkel vívtak ki nemzetközi elismerést. Vezetőjük Thomas Holmes orgonista, egyházzenész és zenepedagógus. A 13 énekes összeszokott, homogén hangzással, feltűnően szép magasságú fekvésben énekelt. Előadásukban a tempóra vonatkozó jelzések szinte teljesen figyelmen kívül hagyása mértéktartó dinamizmust eredményezett. Kiemelendő azonban a "Iubilate" offertórium ősszefogott, jól felépített előadása és a ritkán hallható Szűz Mária himnusz (Gaudium mundi) szép, ihletett eléneklése.
 

  A Schola Gregoriana Pragensis (Csehország) tíz éve alakult, alapítója, egyben vezetője David Eben, aki interpretációs előadást is tartott a Fesztiválon (cikket lásd későbbi számunkban). A szkólatagok többsége a Prágai Zeneakadémián vagy a Prágai Konzervatóriumban végzett. Liturgikus tevékenységük mellett Európa-szerte koncerteznek, interpretációs szemináriumokat tartanak, rádió és tv felvételeket készítenek. 1990 óta szoros munkakapcsolatban állnak a Choeur Gregorien de Paris-val. Lendületes, élénk előadásukban szinte lélegzetelállító folytonossággal énekelt a hét fiatal férfi. A sűrűn díszített, melizmatikus darabokban is a szöveg értelemszerű tagolásának zenei megoldására törekedtek. Ez igen hosszú íveket és kissé túlhajtott tempókat eredményezett. Éneküket biztos intonálás és egységes hangzás jellemezte. A prágaiak a második koncerten is felléptek, ekkor hazájuk gregorián hagyományából válogatták műsorukat. Így került előadásra Szt. Adalbert zsolozsmájából két tétel, majd Szt. Vencel, illetve Szűz Mária tiszteletéről szóló énekek következtek, cantio-k, szekvencia és Alleluia-tropus. Ezek a késő-gregorián tételek nagyszerűen megformálva hangzottak el.
 

 

  Ismét más színt és stílust képviselt a tizenkét jól képzett női énekesből alakult Schola Sanctae Sunnivae (Norvégia), amelynek vezetője Anne Kleivset. Katolikus, protestáns és ökumenikus alkalmakon egyaránt részt vesznek. Hazai és külföldi önálló koncertjeiken nagy elismerést vívtak ki, első CD felvételük a Nidaros katedrálisban készült. Előadásukra jellemző volt a dallamívek szép indítása, a tételek lekerekítése azonban néha kissé rövidre sikerült. Tempóik meglehetősen gyorsak voltak - ez, a visszhangos bazilikában, kissé nehezítette az értelmezést és az amúgy sem elég plasztikusan ejtett szöveg megértését. Kiváló hangi képességeiket mutatja, hogy a verseket mindig más-más szólista énekelte. Rendkívül érdekes volt, a Pater noster kánonszerű éneklése a szkóla levonulása közben. Ennek az ősi imának ilyen megszólaltatása sajátos zsongással töltötte el a hatalmas székesegyházat, és méltán gyakorolt nagy hatást a hallgatóságra. Második fellépésükön ők is főként nemzetük hagyományából énekeltek, két ismertebb misetétel után zsolozsma-responsoriumok és egy szekvencia következett.
 

  Húsz éves gregorián tapasztalattal rendelkezik a Nova Schola Gregoriana (Olaszország). A gregorián kutatás olyan kiválóságaival dolgoztak együtt, mint Eugene Cardine és Jean Claire solesmes-i bencések, Luigi Augustoni és jelenlegi vezetőjük, Alberto Turco, aki a gregorián ének tanára a milánói Pápai Ambrózián Egyházzenei Intézetben, a maceratai Egyetem Zenepedagógiai Főiskoláján, valamint a római Musica Sacra-n, és fesztiválunkon meghívott előadóként is jelen volt (az erről szóló cikk megjelent: Zeneszó 1999/6. és 7.szám). A szkóla, mivel Milánóban működik, gregoriánt és ambroziánt egyaránt énekel. Világszerte ismertek jeles fesztiválok, koncertek résztvevőiként valamint számos CD felvételükről. A hangversenyen meggyőződhettünk nagy gyakorlatukról magabiztos, kiegyensúlyozott énekükből, amelynek ritmusában belső tartás volt érezhető széles, lassú tempóikban is. Előadásukban kifejeződött a szöveg és dallam egysége, összetartozása.

  A Fesztivál legfiatalabb és létszámban is legkisebb együttese a Quasi modo geniti (Ausztria) 1997-ben alakult bécsi egyetemistákból. Vezetőjük Xaver Kainzbauer a salzburgi Mozarteumban és a Bécsi Egyetemen gregorián éneket tanít. Az öt férfiből álló szkólának a székesegyház méreteiből adódó akusztikai nehézségekkel kellett megküzdeni. Erősen tagolt előadásmódjuk miatt a dallamok íve sokszor töredezettnek hatott.
 

 

  Méltó befejezésként hallhattuk a szombati hangverseny utolsó szereplőjeként a Schola Cantorum Amsterdam (Hollandia) együttest. 1959-ben alakultak, rendszeresen énekelnek az Amszterdami Egyetem templomának szertartásain. Néhány éve a zsolozsma éneklésére specializálódtak, s hetente éneklik a vasárnapi vesperást a Szt. Miklós templomban, nagyobb ünnepeken pedig a matutínumot és a laudest, alkalmanként a teljes officiumot is. Rendszeresen részt vesznek gregorián ill. régi zenei fesztiválokon (Maastricht, Utrecht, Bécs, Watou). Az alapító Wim van Gerven volt az egyik első szemiológiai irányultságú szkólavezető Hollandiában. 1993 óta Eugeen Liven d'Abelardo a szkóla vezetője. Rendszeresen együttdolgoznak Fr. Cornelius Pouderoijen Vaals-i bencés szerzetessel, aki 1978 óta foglalkozik gregorián kutatással. 1987 óta - pápai megbízásból - az Antiphonale Romanum kiadásán dolgozik Solesmes-ben. Gregorián kurzusok gyakran meghívott előadója, a Váci Fesztiválon is nagysikerű előadást tartott (lásd: Zeneszó1999/5. szám). Pouderoijen restaurálja a gregorián tételeket a Watou-i Nemzetközi Gregorián Fesztivál számára, és a Schola Cantorum Amsterdam mindennapi használatára. Ezekből - a még kiadatlan anyagokból - énekelt a tíz férfiből álló szkóla. Műsorukat kizárólag zsolozsma-responsoriumokból állították össze. Könnyed, természetes előadásukban energiával teli, mégis szabadon szárnyaló dallamívek váltakoztak finoman elpuhított motivumokkal. A minden mesterkéltségtől mentes művészi interpretáció gyönyörű hangzással és mély lelkiséggel áthatva felemelő volt a hallgatóság számára.

  Óriási élménnyel és sok tanulsággal szolgált ez a két hangverseny. Reméljük, hogy a magyar közönségnek - a hazai szkólák mellett - a jövőben is lesz lehetősége külföldi szkólák hallgatására.
 

A Fesztivál műsorfüzete és Dr. Áment F. Lukács OSB
cikke (Jel 1998. október) alapján összeállította
Váraljai Réka